Fűtés vezérlés

Fűtés vezérlés

Hőszivattyú

Hőszivattyú

..................................

Szolgáltatások
Home Napenergia hasznosítása
Napenergia

Napkollektor, napenergia hasznosítás.

Az épületek, családi házak legmagasabb költségeit az energiaszámlák jelentik. Lassan azonban nemcsak a magas költségek, időnként az akadozó energiaellátás, hanem a környezetre gyakorolt negatív hatás is komoly gondokat okoz. Érdemes ma már odafigyelni, milyen alternatív energiaforrások állnak a rendelkezésünkre.
A legtisztább és az egyik legígéretesebb megújuló energiaforrás a napenergia.

A Napból érkező energia felhasználásának két módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés.

A napenergia passzív módon történő hasznosításakor az épület tájolása, az árnyékolási megoldások és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Cseppet sem újszerű ötletekről van szó. Már a népi építészetben is megfigyelhető, hogy a tornácos házak tetőszerkezete olyan kialakítást kapott, mely a laposan érkező téli napsugárzást beengedi az ablakon, de a meredeken tűző forró nyári nap elől leárnyékolja az ablakot. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító a legtöbb épület.

Aktív energiatermelés valósítunk meg, tudatos tervezéssel, a környezeti adottságok kihasználásával, megfelelő tájolással, anyaghasználattal és építészeti kialakítással a Nap melegítő hatását és a napenergiában rejlő lehetőségeket fokozott módon ki lehet aknázni.
A hőenergia „gyűjtése” főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.

Napkollektorok két típusa terjedt el legjobban:

Síkkollektorok:

 

 

 

Síkkollektor ferde tetőre, cserépfedésre szerelve.


 

 

 

 

Síkkollektor cserépfedéses ferde tetőbe beépítve.


Síkkollektor síktetőre szerelve.


Síkkollektor oldalfalra, homlokzatra szerelve.

Először a síkkollektorok fejlődtek ki. Ami nem más, mint egy hőabszorber anyag mögé berakott csőhálózat, aminek a nap felé fordul a felülete, ez az egyik legegyszerűbb felépítésű napkollektor.


Ezek szerkezete erősen leegyszerűsítve áll egy jó hőszigeteléssel rendelkező üveggel lefedett dobozból, amiben egy relatíve hosszú csőkígyó van elhelyezve úgy, hogy az üveg által beengedett napsugárzás hatására keletkezett hőt a cső fala minél jobban el tudja nyelni és át tudja adni a benne keringetett folyadéknak. Ezt legtöbb esetben egy a csővel, hővezetés szempontjából jó minőségű összeköttetésben levő hőelnyelő-lemez is segíti.

Vákuumcsöves napkollektorok:

 


Vákuumcsöves napkollektor síktetőre szerelve.


Vákuumcsöves napkollektor cserép fedésű ferde tetőre szerelve.

Ez a típusú napkollektor több vákuumcsővel veszi fel a nap hőenergiáját, és ez azért előnyös, mert ezek a csövek sokkal jobban vezetik a hőt, mint például a rézcsövek, amikben valamilyen folyékony anyag van. A kollektor különálló üvegcsövekből áll, amik egy gyűjtőegységbe vannak beledugva. Minden csövön belül van még egy üvegcső, amiben egy, a hőt elvezetni képes fűtőcső van beépítve. A két üvegcső közötti teret vákuum „tölti” ki. A külső cső beengedi a napsugárzást, a belső pedig elnyeli, így hővé alakítja azt. A belül található fűtőcső elvezeti a keletkezett hőt a napkollektor gyűjtőegységébe, ahonnan aztán már a síkkollektornál említett módon, egy keringetett folyadék segítségével elszállítható a hő a kívánt helyre.

Vannak kifejezetten medencék melegvízellátására kifejlesztett napkollektorok is, ezek abban különböznek a síkkollektoroktól, hogy nincs áteresztő védőburkolatuk, hanem közvetlenül a csőhálózat veszi fel a napenergiát.

A levegős napkollektorokban a napenergiát közvetlenül a levegő veszi fel, ezt a levegőt használják fel például a lakások fűtésére.

Egy továbbfejlesztett változat a parabola félcsövekből álló napkollektor, amikben a félcső fókuszpontjában lévő hőcserélő anyagot szállító cső található, ami sokkal nagyobb hatásfokkal veszi fel a nap energiáját az előbbieknél.

A leghatékonyabb napkollektor típus a parabolatányér napkollektor, ami több parabolatányérból áll, ezek fókuszálják a nap fényét egy pontba, és itt veszi fel a napenergiát a kollektor.

Az összetett napkollektor rendszerek közül kiemelkedő az „energiatorony”, ami sok tükörből áll. Ezek a tükrök követik a nap mozgását, és egy közös pontba fókuszálják a nap sugarait, ahol az energiatorony felvevőpontja van és az itt felvett hőt szállítja el a hőcserélő közeg a kívánt helyre.

Egy másik összetett rendszer a „szolár-piramis”, ami egy piramis alakú épület a felületén síkkollektorokkal. Ezek a síkkollektorok hőcserélő anyagként levegőt használnak, ami egy turbinát hajt meg, miután felmelegedett, ez a turbina pedig elektromos áramot generál.

Jelenleg Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott rendszerekbe a síkkollektorokat, és a vákuumcsöves napkollektor szokták alkalmazni.
Tekintve azt, hogy a síkkollektorok már hosszú ideje léteznek, mondhatjuk, hogy kipróbált technológiát képviselnek,



élettartamuk akár 40 év is lehet. A vákuumcsöves napkollektorokról még nincsenek évtizedes tapasztalatok, de élettartamuk rövidebb lehet, mint síkkollektoroké. Ma már a kétfajta kollektor ára összemérhető, de mindkét fajtánál óriási a szórás a minőség területén. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a vákuumcsöves napkollektorok hatásfoka kb. 10-15%-al jobb, de áruk is 10-15%-al magasabb mint a síkkollektoroké. A napkollektoros rendszerünk telepítésekor figyelembe kell venni minden szempontot, így kiválasztható a megfelelő típus. Vigyázzunk, ami nagyon olcsó a többihez képest, ott komoly gond lehet a minőséggel, és hosszú távon ez rendszerint nem megtakarítást, hanem inkább ráfizetést jelent!

 
< vissza